Felelősségbiztosító: Mikor nem fizet?
Szervizként sokszor szembesülünk azzal, hogy Ügyfeleink félreértelmezik a kötelező biztosításukat. Néhányan meg vannak győződve arról, hogy majd téríteni fog a biztosítójuk. Nézzük meg a D.A.S szerint mikor nem térít a Biztosítónk!
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről már többször írtunk. Mostani témánk leginkább azzal az esetkörrel kapcsolatos, amikor az érvényes felelősségbiztosítás ellenére mégsem fizet helyettünk a biztosító. Nézzük ezeket a példákat!
Az alaptétel
A kiindulási alap az, hogy gépjárművel a közúti közlekedésben csak és kizárólag úgy lehet részt venni, ha van érvényes kötelező felelősségbiztosítása. A biztosítás megkötése és biztosítási díj megfizetésével történő fenntartása a jármű üzemben tartójának, tulajdonosának a kötelezettsége. A törvény értelmében pedig cserébe a kötelező felelősségbiztosító megtéríti az érintett járművel okozott károkat. Már ha megtéríti! És ez nemcsak egy pikírt megjegyzés! Ugyanis a törvény részletesen meghatározza azokat az eseteket, károkat, amelyekre a biztosító helyállása a törvény erejénél fogva nem áll fenn. Magyarán az ilyen irányú kárigényeket nem is érdemes a biztosítóval szemben érvényesítenie a károsultnak.
Mikor nem térít a felelősségbiztosító a károsultnak?
A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény egy tucat ilyen esetet sorol fel. Magától értetődik, hogy a kötelező felelősségbiztosító nem fogja megtéríteni azt a kárt, mely a baleset következtében a károkozói gépjárműben keletkezett. Ez egy teljesen logikus eset, mivel a felelősségbiztosítás alapvető célja az, hogy a károkozó helyett teljesítsen kifizetést a károsult számára. Mit tehet ilyen esetben a károkozó? Ha előrelátó volt és korábban esetleg kötött casco biztosítási szerződést a járművére, akkor ennek a terhére rendeztetheti a bekövetkezett kárát. Ha mégsem volna ilyen biztosítása, akkor sajnos önerőből lesz kénytelen az önhibából eredő kárát finanszírozni. A biztosító azoknak a tárgyaknak a kárát sem rendezi, amelyek a károkozói gépjárműben keletkeztek és azok nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak.
Az előbbi eseteken túl a kötelező biztosító nem rendezi a károkozói jármű utasainak egymással szembeni dologi kárigényeit sem, illetve elmaradt haszonként keletkezett, valamint azokat a károkra sem, amelyek a gépjármű balesete nélkül az útburkolatban keletkeztek.
Ha az érintett gépjármű esetleg munkagépként, például traktorként üzemel, úgy a biztosító helytállása nem terjed ki azokra a károkra, melyeket a jármű a forgalomban való részvétel nélkül, munkagépként okozott. Tipikus példa erre, ha szántóföldön dolgozott és ott nekiment egy másik járműnek. A versenyzés vagy edzés során okozott károk, szintén kizártak a térítés köréből, valamint az álló járműre történő le- és felrakodás következtében keletkezett károk is. Azok a balesetek sem tartoznak a törvény hatálya alá, melyek alapvetően az érintett jármű javítása, vagy karbantartása miatt következtek be és amelyek egyébként üzemi balesetnek minősülnek.
Vannak még további kivételek?
Igen, vannak! Jellemzően olyan esetek jönnek még szóba, amelyek valamilyen rendkívüli körülményre vezethetőek vissza. Ilyen az, amikor háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett kár a járműben, vagy amikor sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán, esetleg környezetszennyezéssel a jármű balesete nélkül keletkezett kár. Nem ezek a leggyakoribb mentesülési esetek, de a törvény a biztonság kedvéért mégis kitért ezekre.
A fenti példák néhol valóban magától értetődőek, néhol azonban mégsem egyértelműek. Ugyanakkor egy esetleges elutasítás esetén nem árt tisztában lenni a fenti esetekkel és azokat a bírósági joggyakorlat figyelembe vételével is megvizsgálni, mivel ez utóbbiak töltik meg a fenti kivételeket is valódi tartalommal.
Forrás és a cikk eredetije: DAS Weboldal