Ha már bekövetkezett a baj, és közlekedési baleset részesei lettünk, érdemes pontosan tisztában lenni azzal, hogy, mi fog történni a kárrendezés során, és mi ebben a mi feladatunk.

A gépjármű kárbejelentés menete

A kárbejelentésre való felkészülés már a baleset helyszínén elkezdődik. Sokszor nem kevés lélekjelenlétre van szükség a károk felméréséhez, de sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha alaposan és nyugodtan járunk el. Érdemes fotókkal, akár videóval is dokumentálni az eseményeket, tanúkat keresni.

Ha nem történt személyi sérülés, vagy a sérülteket már ellátták, akkor a baleset helyszínén a résztvevőknek ki kell tölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt, vagy okostelefonunk segítségével digitálisan bejelenteni a kárt. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a baleseti bejelentő kitöltése, illetve aláírása nem jelenti automatikusan a felelősség elismerését. A baleseti bejelentő elsődlegesen a baleset körülményeinek rögzítésére, és nem a felelősség elismerésére szolgál, ezért azon akár ellentétes kárleírások is közölhetők. Ha a kárleírás a két fél részéről eltérő, akkor a felelősség kérdését a kötelező biztosító szakembere, legrosszabb esetben pedig a bíróság fogja megítélni.

Ha a károkozó elismeri a felelősségét, az a Megjegyzés rovatba írja be, hogy a felelősségét elismeri. Még ebben az esetben is előfordulhat, hogy a helyzetet a kötelező biztosító másképpen ítéli meg. Ezért is javasoljuk, hogy a helyszínről, a baleset körülményeiről minden esetben készítsünk fényképeket, hiszen ezek utólag segíthetnek a helyzet egyértelmű tisztázásában. Ha vannak tanúk, érdemes az ő adataikat, elérhetőségeiket is megadni.

A kárbejelentés határideje

A károsultnak (tehát a vétlen félnek) a KGFB törvény szerint 30 napon belül kell bejelentenie kárát a károkozó biztosítójához. Ebben az esetben a kárrendezés a károkozó autós kötelező biztosítás terhére fog megtörténni.

A kárbejelentést haladéktalanul tegyük meg, amint lehetőségünk nyílik rá. A legtöbb biztosító ma felkínálja az online kárbejelentés lehetőségét is. Előnyös megoldás, mert nem kell az autó kárbejelentéssel addig sem várni, amíg nyitvatartási időben fel tudnánk keresni a biztosító irodáját.

Sokan nem tudják, de a károkozónak is kötelessége bejelentenie saját biztosítójához az okozott káreseményt. Ráadásul erre a jogszabály szerint mindössze nyolc napja van, vagyis lényegesen rövidebb idő áll rendelkezésére, mint a vétlen félnek.

Kárrendezés casco biztosítás alapján

A károkozó jármű vezetője a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján nem számíthat kártérítésre. Ugyanakkor ha rendelkezik casco biztosítással, akkor az alapján saját autójában keletkezett kárát a casco biztosítójával részben, vagy egészben meg tudja téríttetni. Itt is fontos szerepe van a határidőnek. A legtöbb casco biztosító a bejelentésre két munkanapos kárbejelentési határidőt szab.

A kárrendezés menete

A kárbejelentést követően a biztosító először ellenőrzi, hogy van-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó autónak és az díjjal rendezett-e. Ezután következik a kárszemle, amihez a biztosító kárszakértője, vagy szerződött kárfelmérő partnere 3-5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a kárt szenvedett autóssal.

A kárszakértő helyszíni szemle során az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével, majd összeveti a bejelentett eseményeket az autó vizsgálata során tapasztalt sérülésekkel. Megvizsgálja, hogy minden a bejelentésnek megfelelően történt-e. Ennél a pontnál sokat jelent, ha a károsult mellett van egy profi kárképviseleti szakértő, aki a kárfelvételt végigkíséri és szakmai kérdésekben állást tud foglalni.

A kárrendezési szakértő ezután számításokat is végez a kár nagyságának megítéléséhez.

A biztosító a szakértői jegyzőkönyv és kárbecslés alapján megállapítja, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Ha a jármű – a biztosító megítélése szerint – gazdaságosan nem javítható, akkor totálkárosnak minősíti és javaslatot tesz a teljes becsült értékét kifizetésére. Érdemes ilyenkor résen lenni, mert ezzel nem mindig jár jól a károsult.

Fontos tudnunk, hogy a kártérítés meghatározásakor az autónak csak azokat a sérüléseit veszi figyelembe a biztosító, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítésre kerültek. Sok esetben azonban elsőre nem minden sérülés látszik. Ha a javítás során derül ki, hogy némelyik sérülés nem szerepel a gépjármű kárfelvételi jegyzőkönyvön, akkor haladéktalanul pótszemlét kell kérni. Éppen ezért kiemelt szerepe van a megfelelő szerviz kiválasztásának, aki nem csak a javítást végzi el, de folyamatosan ellenőrzi a kárfelvételi jegyzőkönyvet is a javítás során.

A károsult kárigénye

Amennyiben a gépjármű gazdaságosan javítható a biztosító ajánlatot ad a kártérítés összegére. Ez az ún. gyorsított kárrendezési ajánlat, amikor egy összegben előre kifizetésre kerül a kár becsült értéke. Ez az ajánlat azonban a legtöbb esetben lényegesen alacsonyabb annál, amit a szakszerű javítás során keletkezett számlák alapján a biztosítónak fizetnie kellene. Természetesen lehetőségünk van arra, hogy ezt az összeget nem fogadjuk el.

Kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy valójában nem a biztosító dönt a kár mértékéről. A károsultnak kell benyújtani a valós kárigényét a biztosító felé, aki elbírálja benyújtott kárigényt, és az alapján dönt a kifizetés mértékéről. Ha ezt a károsult nem fogadja el, akkor természetesen nyitva marad a bírósági érdekérvényesítés lehetősége.

Ez alapján azonban fontos, hogy a benyújtani kívánt kárigény megalapozott legyen. Sokszor azt gondoljuk, hogy a biztosító csak a gépjárműben okozott kárt téríti meg, és nem számolunk olyan egyéb járulékos károkkal, mint például a munkából kiesés költsége, az orvosi kezelések és gyógyszerek költsége, vagy akár az autóban megsérült nagyobb értékű eszközök (fényképezőgép, laptop, stb.) értéke, ami szintén kárigény alapjául szolgálhat.

A kárigény szakszerű benyújtásának lépéseiről a következő cikkünkben részletesen írunk, de addig is javasoljuk, hogy a gyorsított kárrendezési ajánlattal kapcsolatban egyből ne kössön egyezséget a biztosítóval. Az egyezségkötéssel ugyanis minden további kártérítési igényéről lemond.