Ahhoz hogy egy közlekedési balesetből eredő valamennyi kárunk megtérítésre kerüljön a károkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítója által nagyon körültekintően szükséges eljárnunk. Sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha már a kezdetektől körültekintően járunk el.

Legutóbbi cikkünkben a közlekedési baleset során elszenvedett károk felméréséről és a kárrendezés kezdeti lépéseiről írtunk. Ezt folytatva szót kell ejtenünk a kárrendezés egyik legfontosabb pontjáról, a kárigény összeállításáról és benyújtásáról a biztosító felé.

Mint arról korábban is írtunk nem a biztosító dönt a felmerült kár mértékéről, hanem a károsult nyújtja be kárigényét a biztosítónak. A biztosító a rendelkezésre álló információk alapján fogja elbírálni a benyújtott kárigényt, és dönteni a kifizetendő kárösszegről. Ha ezt nem fogadjuk el károsultként, akkor lehetőségünk van bírósághoz fordulni a kártérítés összegének megállapításáért.

Éppen ezért a kárigény minden részletre kiterjedő összeállítása meghatározó a biztosítói kárrendezéshez. Ez egy nagy körültekintést és mérlegelést igénylő folyamat, amihez – főleg nagyobb kárigények esetén – érdemes szakértőhöz fordulni.

Károsultként pontosan ismernünk kell, hogy milyen jogcímen számíthatunk kártérítésre, s hogy kérelmünk pozitív elbírálásához milyen dokumentumokra van szükség. Érdemes alaposan végiggondolni mindent, mivel a biztosító nem fog olyan kártérítést megítélni, melyet a károsultként nem jeleztünk felé.

Mire érdemes figyelni a kárigény összeállításánál?

A kárigény benyújtásának nincs kötelezően előírt formája, ahogyan azt sem határozza meg semmi, hogy milyen iratokra lenne szükség a kártérítési igény érvényesítéséhez. Nekünk károsultként kell mindenre tekintettel lennünk, és gondoskodnunk arról, hogy a benyújtott igények megalapozottak legyenek, és a kapcsolódó iratok lehetőség szerint teljes körűen alátámasszák az igényünket.

Egy ilyen dokumentációnak az összeállítása rendkívül alapos végiggondolást igénylő aprólékos feladat. Ráadásul nem árt részletesen ismerni a kárrendezés jogi hátterét. Sok esetben éppen ennek a tudásnak a hiánya okozza azt, hogy lényegesen kevesebb kártérítést kapunk, mint amit kaphattunk volna, ha egy kárrendezési szakértő bevonásával állítjuk össze a kárigényünket.

A kárigény benyújtása a kárbejelentő lap pontos és szakszerű kitöltésével kezdődik. Ehhez csatolni kell a balesettel kapcsolatban keletkezett dokumentumot, illetve pontosan fel kell sorolni, hogy milyen kárunk keletkezett, s ezekre milyen mértékű baleseti kártérítést tartunk reálisnak. Itt szeretnénk emlékeztetni, hogy egy közlekedési balesetnél a felelősségbiztosító nem csak a gépjárműben okozott kár megtérítésére kötelezhető, hanem minden egyéb a balesettel kapcsolatban igazolható kár megtérítésére is.

Milyen jogcímen igényelhetünk kártérítést?

Néhány területet szeretnénk bemutatni az alábbiakban, amelyeknél megalapozott igény esetén kártérítésre számíthatunk:

• az autó sérülései –amit a baleset során kitöltött ún. „kék-sárga” nyomtatvány alapoz meg, kiegészítve szakértői becsléssel, illetve szervizszámlákkal,
• a mentés, szállítás költségei,
• az orvosi ellátás, gyógyszerek, kezelések költségek – orvos által igazolható tételek felsorolásával,
• magánszemélyeknél a kieső munkabér (munkaszerződéssel, baleseti táppénzigazolással igazolt), vállalkozónál az elmaradt haszon (szerződésekkel igazolt) összege,
• a személyi sérülésre tekintettel kért sérelemdíj – fizikai sérülés, lelki sérülés, életminőségben beállt változás (pl. rokkantság), stb.
• az utasok sérült, vagy elveszett személyes csomagjai – tételesen felsorolva pontosan a jelenlegi új értékkel és az egykori beszerzés dátumával megnevezve.

Mindezen területeken számos különböző tétel szerepelhet. Azoknál a tételeknél, ahol kárigényt fogalmazunk meg egyenként és alaposan indokolni kell a kár mértékét. A legtöbb esetben hivatalos dokumentumokat is csatolni kell a kártérítési igény alátámasztására.

Milyen dokumentumokra lehet szükség?

Egy alapos, a szükséges dokumentumokkal alátámasztott kárigény a számlák, szerződések és értékszámítások mellékleteivel együtt a végére egy komoly dokumentumcsomag lesz. Milyen dokumentumokra lehet szükség a kárigény alapozottságának vizsgálatakor?

Gépjárműkár esetén

• szakértői vélemények a károsodás mértékéről,
• fényképek,
• állapotleírás az autóról, esetleg korábbi sérülések, felújítások dokumentációja, számlái,
• a sérült autó tárolása, szállítása költségei,
• a javítást igazoló számlák, kifizetési bizonylatok,
• szükség esetén csereautó biztosításának költségei.

Egyéb dologi károk esetén

• egyéb dologi károk (csomagkár, ruházatban esett kár, egyéb szállított tárgyak károsodása) tételes felsorolása,
• a károsodott dolgok értékét igazoló számlák, bizonylatok, garanciaigazolások, használati utasítás, bármi, amiből a vásárláskori érték kiderül,
• csereérték, jelenlegi újkori érték meghatározása,
• a javítást igazoló számlák, kifizetési bizonylatok.

Személy sérülés esetén

• orvosi dokumentáció, leletek,
• gyógyszerek, kezelések számlája, kifizetések igazolása,
• gyógykezelések igénybe vételének minden egyéb költsége: utazás, szállás költségei,
• a munkából kiesett sérült személy kieső munkabérének igazolása, korábbi időszakokban elért munkabérének dokumentálása,
• vállalkozóknál elmaradt haszon kimutatása, stb.

A kárigény megítélése szempontjából meghatározó a teljeskörűség és az igazolhatóság. A benyújtott dokumentumokat pontosság és indokoltság szempontjából vizsgálja a biztosító. Elég egy kisebb hiba, vagy elfelejtett számla, hogy egy-egy tétel megalapozottságát, vagy az igényelt összeg nagyságát vitassa a biztosító.

Éppen ezért javasoljuk kárrendezési szakértő minél korábbi bevonását a kárrendezési folyamatba, mert az ő szakértelme egész biztos megtérül az igényérvényesítés során.