Bármelyikünket érheti közlekedési baleset, azonban nem mindegy, mit és hogyan csinálunk az esemény után. A későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban.

Közúti baleset esetén minden esetben álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk.

Ha igen, akkor kötelezően rendőrt és mentőt kell hívni még akkor is, ha a sérült erre nem tart igényt. Mérlegelni nem lehet – a bejelentést a 112-es segélyhívószámon, vagy a szintén ingyenesen hívható 107-es és 104-es számokon tehetjük meg.

Mit mondjunk a mentősnek?

A mentők hívásakor először azonosítsuk magunkat majd határozzuk meg a baleset pontos helyét. Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. az M7 autópályán Balaton felé az érdi lehajtó után kb. 2 kilométerre). Ezen túl adjuk meg a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

Amíg a mentőre várunk el kell kezdeni a személyi sérülések ellátását. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel az elsősegélynyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után. A baleseti helyszínt változatlanul kell hagyni, és biztosítani kell, még abban az esetben is, ha a sérült járművek akadályozzák a forgalmat.

Mikor hívjunk rendőrt?

Személyi sérülés esetén kötelező értesíteni a rendőrséget. Ezen túl akkor is érdemes rendőrt hívni amennyiben az érintettek nem tudják tisztázni egymás között a történteket, nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében. Ha feltételezhetően szabálysértés történt, úgy mindig értesíteni kell a rendőrséget. Ajánlott, de nem kötelező a rendvédelmi hatóság értesítése akkor is, ha vélhetően nagy az anyagi kár, illetve ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni a hatóság helyszínre érkezését, a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. Ha a baleset okozója adatainak megadása nélkül távozik, személyi sérülés esetén, a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása miatt eljárást indíthat az ügyben.

A rendőri intézkedés minden esetben eljárást von maga után, és ez plusz büntetést jelent a vétkes félnek. A rendőrség megvizsgálja a baleset helyszínét, körülményeit, és a KRESZ szabályait figyelembe véve meghatározza, hogy ki a vétkes károkozó. A rendőri intézkedéssel járó közlekedési baleseteknél később a biztosító a rendőrség által kiállított dokumentumokat veszi alapul a kártérítési igények elbírálásánál.

Amikor nincs szükség rendőrre

Egyszerűsíti a helyzetet, amennyiben a károkozó jármű vezetője elismeri a felelősségét a balesetért. Amennyiben nincs személyi sérülés, és tisztázott a felelősség, akkor ilyen esetben nem szükségszerű a hatóság értesítése, de akkor is ajánlott helyszíni fotók készítése, ugyanis a későbbiekben a biztosítónak ez segítséget jelenthet. Ezzel rövidíthetjük a kárrendezés időtartamát.

Az a bizonyos papírmunka

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében, baleset bekövetkeztekor az eset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint dokumentálni a körülményekre vonatkozó lényeges információkat. Ne egyezzünk meg a kártérítés mértékében a helyszínen soha. A nem látható sérülések jelentős többletköltséggel járhatnak, bármennyire is csábító a készpénz!

Erre szolgál az ún. „kék-sárga” baleseti bejelentőlap, amelyet a baleset helyszínén közösen kell kitölteni. A nyomtatvány valamennyi európai országban ugyanazt a szöveget tartalmazza. Fontos, hogy a bejelentőlap valamennyi rubrikáját pontosan ki kell tölteni, és vázlatosan le kell rajzolni a balesetet. A károkozónak nyilatkoznia kell felelőssége elismeréséről, azonban ez a későbbiekben sajnos még vitatható.

Az európai baleseti bejelentő minden biztosítónál fellelhető. Javasolt a kocsiban tartani, mivel így kár esetén kéznél van. A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges a felek megegyezése, ellentétes kárleírások is közölhetők. Ma már rendelkezésre áll az európai baleseti bejelentő digitális formája is, amely az applikációs áruházakból telefonunkra letölthető. Az e-kárbejelentő applikáció segítő kézként vezeti végig a szükséges kárbejelentésen. Segítségével gyorsan és egyszerűen küldheti be a szükséges információt és kaphat arról visszaigazolást már a telefonján.

A későbbi kárrendezés folyamán a biztosító a baleseti bejelentőlap adatai alapján rendezi a kárt.

A balesetet követően Önnek mielőbb be kell jelentenie azt a károkozó jármű felelősségbiztosítójánál. A bejelentéskor be kell nyújtani a biztosítóhoz a rendelkezésre álló iratokat (pl.: a baleset helyszínén kitöltött baleseti bejelentő, rendőrségi igazolás a balesetről, a károkozó jármű vezetőjének írásbeli felelősségelismerő nyilatkozata), amelyekkel a baleset körülményei, a balesetben részes járművek és vezetőik adatai igazolhatók.

A káreseményt követően érdemes olyan helyen javíttatni és átnézetni autónkat, ahol szakszerű átvizsgálás mellett, gyári normáknak megfelelően állítják helyre gépkocsinkat. Egy komolyabban sérült autó esetében a helyreállítási munkálatok nagyobb körültekintést igényelnek, ezért fontos, hogy szakmailag erre felkészült szervizzel végeztesse azt, amely vitás esetekben a biztosítókkal szemben is szakértő képviseletet kínál.