Szervizként sokszor szembesülünk azzal, hogy Ügyfeleink félreértelmezik a kötelező biztosításukat. Néhányan meg vannak győződve arról, hogy majd téríteni fog a biztosítójuk. Nézzük meg a D.A.S szerint mikor nem térít a Biztosítónk!

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás egyes kérdéseiről már többször írtunk. Mostani témánk leginkább azzal az esetkörrel kapcsolatos, amikor az érvényes felelősségbiztosítás ellenére mégsem fizet helyettünk a biztosító. Nézzük ezeket a példákat!

Az alaptétel

A kiindulási alap az, hogy gépjárművel a közúti közlekedésben csak és kizárólag úgy lehet részt venni, ha van érvényes kötelező felelősségbiztosítása. A biztosítás megkötése és biztosítási díj megfizetésével történő fenntartása a jármű üzemben tartójának, tulajdonosának a kötelezettsége. A törvény értelmében pedig cserébe a kötelező felelősségbiztosító megtéríti az érintett járművel okozott károkat. Már ha megtéríti! És ez nemcsak egy pikírt megjegyzés! Ugyanis a törvény részletesen meghatározza azokat az eseteket, károkat, amelyekre a biztosító helyállása a törvény erejénél fogva nem áll fenn. Magyarán az ilyen irányú kárigényeket nem is érdemes a biztosítóval szemben érvényesítenie a károsultnak.

Mikor nem térít a felelősségbiztosító a károsultnak?

A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény egy tucat ilyen esetet sorol fel. Magától értetődik, hogy a kötelező felelősségbiztosító nem fogja megtéríteni azt a kárt, mely a baleset következtében a károkozói gépjárműben keletkezett. Ez egy teljesen logikus eset, mivel a felelősségbiztosítás alapvető célja az, hogy a károkozó helyett teljesítsen kifizetést a károsult számára. Mit tehet ilyen esetben a károkozó? Ha előrelátó volt és korábban esetleg kötött casco biztosítási szerződést a járművére, akkor ennek a terhére rendeztetheti a bekövetkezett kárát. Ha mégsem volna ilyen biztosítása, akkor sajnos önerőből lesz kénytelen az önhibából eredő kárát finanszírozni. A biztosító azoknak a tárgyaknak a kárát sem rendezi, amelyek a károkozói gépjárműben keletkeztek és azok nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak.

Az előbbi eseteken túl a kötelező biztosító nem rendezi a károkozói jármű utasainak egymással szembeni dologi kárigényeit sem, illetve elmaradt haszonként keletkezett, valamint azokat a károkra sem, amelyek a gépjármű balesete nélkül az útburkolatban keletkeztek.

Ha az érintett gépjármű esetleg munkagépként, például traktorként üzemel, úgy a biztosító helytállása nem terjed ki azokra a károkra, melyeket a jármű a forgalomban való részvétel nélkül, munkagépként okozott. Tipikus példa erre, ha szántóföldön dolgozott és ott nekiment egy másik járműnek. A versenyzés vagy edzés során okozott károk, szintén kizártak a térítés köréből, valamint az álló járműre történő le- és felrakodás következtében keletkezett károk is. Azok a balesetek sem tartoznak a törvény hatálya alá, melyek alapvetően az érintett jármű javítása, vagy karbantartása miatt következtek be és amelyek egyébként üzemi balesetnek minősülnek.

Vannak még további kivételek?

Igen, vannak! Jellemzően olyan esetek jönnek még szóba, amelyek valamilyen rendkívüli körülményre vezethetőek vissza. Ilyen az, amikor háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett kár a járműben, vagy amikor sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán, esetleg környezetszennyezéssel a jármű balesete nélkül keletkezett kár. Nem ezek a leggyakoribb mentesülési esetek, de a törvény a biztonság kedvéért mégis kitért ezekre.

A fenti példák néhol valóban magától értetődőek, néhol azonban mégsem egyértelműek. Ugyanakkor egy esetleges elutasítás esetén nem árt tisztában lenni a fenti esetekkel és azokat a bírósági joggyakorlat figyelembe vételével is megvizsgálni, mivel ez utóbbiak töltik meg a fenti kivételeket is valódi tartalommal.

Forrás és a cikk eredetije: DAS Weboldal

Ahhoz hogy egy közlekedési balesetből eredő valamennyi kárunk megtérítésre kerüljön a károkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítója által nagyon körültekintően szükséges eljárnunk. Sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha már a kezdetektől körültekintően járunk el.

Legutóbbi cikkünkben a közlekedési baleset során elszenvedett károk felméréséről és a kárrendezés kezdeti lépéseiről írtunk. Ezt folytatva szót kell ejtenünk a kárrendezés egyik legfontosabb pontjáról, a kárigény összeállításáról és benyújtásáról a biztosító felé.

Mint arról korábban is írtunk nem a biztosító dönt a felmerült kár mértékéről, hanem a károsult nyújtja be kárigényét a biztosítónak. A biztosító a rendelkezésre álló információk alapján fogja elbírálni a benyújtott kárigényt, és dönteni a kifizetendő kárösszegről. Ha ezt nem fogadjuk el károsultként, akkor lehetőségünk van bírósághoz fordulni a kártérítés összegének megállapításáért.

Éppen ezért a kárigény minden részletre kiterjedő összeállítása meghatározó a biztosítói kárrendezéshez. Ez egy nagy körültekintést és mérlegelést igénylő folyamat, amihez – főleg nagyobb kárigények esetén – érdemes szakértőhöz fordulni.

Károsultként pontosan ismernünk kell, hogy milyen jogcímen számíthatunk kártérítésre, s hogy kérelmünk pozitív elbírálásához milyen dokumentumokra van szükség. Érdemes alaposan végiggondolni mindent, mivel a biztosító nem fog olyan kártérítést megítélni, melyet a károsultként nem jeleztünk felé.

Mire érdemes figyelni a kárigény összeállításánál?

A kárigény benyújtásának nincs kötelezően előírt formája, ahogyan azt sem határozza meg semmi, hogy milyen iratokra lenne szükség a kártérítési igény érvényesítéséhez. Nekünk károsultként kell mindenre tekintettel lennünk, és gondoskodnunk arról, hogy a benyújtott igények megalapozottak legyenek, és a kapcsolódó iratok lehetőség szerint teljes körűen alátámasszák az igényünket.

Egy ilyen dokumentációnak az összeállítása rendkívül alapos végiggondolást igénylő aprólékos feladat. Ráadásul nem árt részletesen ismerni a kárrendezés jogi hátterét. Sok esetben éppen ennek a tudásnak a hiánya okozza azt, hogy lényegesen kevesebb kártérítést kapunk, mint amit kaphattunk volna, ha egy kárrendezési szakértő bevonásával állítjuk össze a kárigényünket.

A kárigény benyújtása a kárbejelentő lap pontos és szakszerű kitöltésével kezdődik. Ehhez csatolni kell a balesettel kapcsolatban keletkezett dokumentumot, illetve pontosan fel kell sorolni, hogy milyen kárunk keletkezett, s ezekre milyen mértékű baleseti kártérítést tartunk reálisnak. Itt szeretnénk emlékeztetni, hogy egy közlekedési balesetnél a felelősségbiztosító nem csak a gépjárműben okozott kár megtérítésére kötelezhető, hanem minden egyéb a balesettel kapcsolatban igazolható kár megtérítésére is.

Milyen jogcímen igényelhetünk kártérítést?

Néhány területet szeretnénk bemutatni az alábbiakban, amelyeknél megalapozott igény esetén kártérítésre számíthatunk:

• az autó sérülései –amit a baleset során kitöltött ún. „kék-sárga” nyomtatvány alapoz meg, kiegészítve szakértői becsléssel, illetve szervizszámlákkal,
• a mentés, szállítás költségei,
• az orvosi ellátás, gyógyszerek, kezelések költségek – orvos által igazolható tételek felsorolásával,
• magánszemélyeknél a kieső munkabér (munkaszerződéssel, baleseti táppénzigazolással igazolt), vállalkozónál az elmaradt haszon (szerződésekkel igazolt) összege,
• a személyi sérülésre tekintettel kért sérelemdíj – fizikai sérülés, lelki sérülés, életminőségben beállt változás (pl. rokkantság), stb.
• az utasok sérült, vagy elveszett személyes csomagjai – tételesen felsorolva pontosan a jelenlegi új értékkel és az egykori beszerzés dátumával megnevezve.

Mindezen területeken számos különböző tétel szerepelhet. Azoknál a tételeknél, ahol kárigényt fogalmazunk meg egyenként és alaposan indokolni kell a kár mértékét. A legtöbb esetben hivatalos dokumentumokat is csatolni kell a kártérítési igény alátámasztására.

Milyen dokumentumokra lehet szükség?

Egy alapos, a szükséges dokumentumokkal alátámasztott kárigény a számlák, szerződések és értékszámítások mellékleteivel együtt a végére egy komoly dokumentumcsomag lesz. Milyen dokumentumokra lehet szükség a kárigény alapozottságának vizsgálatakor?

Gépjárműkár esetén

• szakértői vélemények a károsodás mértékéről,
• fényképek,
• állapotleírás az autóról, esetleg korábbi sérülések, felújítások dokumentációja, számlái,
• a sérült autó tárolása, szállítása költségei,
• a javítást igazoló számlák, kifizetési bizonylatok,
• szükség esetén csereautó biztosításának költségei.

Egyéb dologi károk esetén

• egyéb dologi károk (csomagkár, ruházatban esett kár, egyéb szállított tárgyak károsodása) tételes felsorolása,
• a károsodott dolgok értékét igazoló számlák, bizonylatok, garanciaigazolások, használati utasítás, bármi, amiből a vásárláskori érték kiderül,
• csereérték, jelenlegi újkori érték meghatározása,
• a javítást igazoló számlák, kifizetési bizonylatok.

Személy sérülés esetén

• orvosi dokumentáció, leletek,
• gyógyszerek, kezelések számlája, kifizetések igazolása,
• gyógykezelések igénybe vételének minden egyéb költsége: utazás, szállás költségei,
• a munkából kiesett sérült személy kieső munkabérének igazolása, korábbi időszakokban elért munkabérének dokumentálása,
• vállalkozóknál elmaradt haszon kimutatása, stb.

A kárigény megítélése szempontjából meghatározó a teljeskörűség és az igazolhatóság. A benyújtott dokumentumokat pontosság és indokoltság szempontjából vizsgálja a biztosító. Elég egy kisebb hiba, vagy elfelejtett számla, hogy egy-egy tétel megalapozottságát, vagy az igényelt összeg nagyságát vitassa a biztosító.

Éppen ezért javasoljuk kárrendezési szakértő minél korábbi bevonását a kárrendezési folyamatba, mert az ő szakértelme egész biztos megtérül az igényérvényesítés során.

Ha már bekövetkezett a baj, és közlekedési baleset részesei lettünk, érdemes pontosan tisztában lenni azzal, hogy, mi fog történni a kárrendezés során, és mi ebben a mi feladatunk.

A gépjármű kárbejelentés menete

A kárbejelentésre való felkészülés már a baleset helyszínén elkezdődik. Sokszor nem kevés lélekjelenlétre van szükség a károk felméréséhez, de sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha alaposan és nyugodtan járunk el. Érdemes fotókkal, akár videóval is dokumentálni az eseményeket, tanúkat keresni.

Ha nem történt személyi sérülés, vagy a sérülteket már ellátták, akkor a baleset helyszínén a résztvevőknek ki kell tölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt, vagy okostelefonunk segítségével digitálisan bejelenteni a kárt. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a baleseti bejelentő kitöltése, illetve aláírása nem jelenti automatikusan a felelősség elismerését. A baleseti bejelentő elsődlegesen a baleset körülményeinek rögzítésére, és nem a felelősség elismerésére szolgál, ezért azon akár ellentétes kárleírások is közölhetők. Ha a kárleírás a két fél részéről eltérő, akkor a felelősség kérdését a kötelező biztosító szakembere, legrosszabb esetben pedig a bíróság fogja megítélni.

Ha a károkozó elismeri a felelősségét, az a Megjegyzés rovatba írja be, hogy a felelősségét elismeri. Még ebben az esetben is előfordulhat, hogy a helyzetet a kötelező biztosító másképpen ítéli meg. Ezért is javasoljuk, hogy a helyszínről, a baleset körülményeiről minden esetben készítsünk fényképeket, hiszen ezek utólag segíthetnek a helyzet egyértelmű tisztázásában. Ha vannak tanúk, érdemes az ő adataikat, elérhetőségeiket is megadni.

A kárbejelentés határideje

A károsultnak (tehát a vétlen félnek) a KGFB törvény szerint 30 napon belül kell bejelentenie kárát a károkozó biztosítójához. Ebben az esetben a kárrendezés a károkozó autós kötelező biztosítás terhére fog megtörténni.

A kárbejelentést haladéktalanul tegyük meg, amint lehetőségünk nyílik rá. A legtöbb biztosító ma felkínálja az online kárbejelentés lehetőségét is. Előnyös megoldás, mert nem kell az autó kárbejelentéssel addig sem várni, amíg nyitvatartási időben fel tudnánk keresni a biztosító irodáját.

Sokan nem tudják, de a károkozónak is kötelessége bejelentenie saját biztosítójához az okozott káreseményt. Ráadásul erre a jogszabály szerint mindössze nyolc napja van, vagyis lényegesen rövidebb idő áll rendelkezésére, mint a vétlen félnek.

Kárrendezés casco biztosítás alapján

A károkozó jármű vezetője a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján nem számíthat kártérítésre. Ugyanakkor ha rendelkezik casco biztosítással, akkor az alapján saját autójában keletkezett kárát a casco biztosítójával részben, vagy egészben meg tudja téríttetni. Itt is fontos szerepe van a határidőnek. A legtöbb casco biztosító a bejelentésre két munkanapos kárbejelentési határidőt szab.

A kárrendezés menete

A kárbejelentést követően a biztosító először ellenőrzi, hogy van-e érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó autónak és az díjjal rendezett-e. Ezután következik a kárszemle, amihez a biztosító kárszakértője, vagy szerződött kárfelmérő partnere 3-5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a kárt szenvedett autóssal.

A kárszakértő helyszíni szemle során az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével, majd összeveti a bejelentett eseményeket az autó vizsgálata során tapasztalt sérülésekkel. Megvizsgálja, hogy minden a bejelentésnek megfelelően történt-e. Ennél a pontnál sokat jelent, ha a károsult mellett van egy profi kárképviseleti szakértő, aki a kárfelvételt végigkíséri és szakmai kérdésekben állást tud foglalni.

A kárrendezési szakértő ezután számításokat is végez a kár nagyságának megítéléséhez.

A biztosító a szakértői jegyzőkönyv és kárbecslés alapján megállapítja, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Ha a jármű – a biztosító megítélése szerint – gazdaságosan nem javítható, akkor totálkárosnak minősíti és javaslatot tesz a teljes becsült értékét kifizetésére. Érdemes ilyenkor résen lenni, mert ezzel nem mindig jár jól a károsult.

Fontos tudnunk, hogy a kártérítés meghatározásakor az autónak csak azokat a sérüléseit veszi figyelembe a biztosító, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítésre kerültek. Sok esetben azonban elsőre nem minden sérülés látszik. Ha a javítás során derül ki, hogy némelyik sérülés nem szerepel a gépjármű kárfelvételi jegyzőkönyvön, akkor haladéktalanul pótszemlét kell kérni. Éppen ezért kiemelt szerepe van a megfelelő szerviz kiválasztásának, aki nem csak a javítást végzi el, de folyamatosan ellenőrzi a kárfelvételi jegyzőkönyvet is a javítás során.

A károsult kárigénye

Amennyiben a gépjármű gazdaságosan javítható a biztosító ajánlatot ad a kártérítés összegére. Ez az ún. gyorsított kárrendezési ajánlat, amikor egy összegben előre kifizetésre kerül a kár becsült értéke. Ez az ajánlat azonban a legtöbb esetben lényegesen alacsonyabb annál, amit a szakszerű javítás során keletkezett számlák alapján a biztosítónak fizetnie kellene. Természetesen lehetőségünk van arra, hogy ezt az összeget nem fogadjuk el.

Kevésbé vagyunk tisztában azzal, hogy valójában nem a biztosító dönt a kár mértékéről. A károsultnak kell benyújtani a valós kárigényét a biztosító felé, aki elbírálja benyújtott kárigényt, és az alapján dönt a kifizetés mértékéről. Ha ezt a károsult nem fogadja el, akkor természetesen nyitva marad a bírósági érdekérvényesítés lehetősége.

Ez alapján azonban fontos, hogy a benyújtani kívánt kárigény megalapozott legyen. Sokszor azt gondoljuk, hogy a biztosító csak a gépjárműben okozott kárt téríti meg, és nem számolunk olyan egyéb járulékos károkkal, mint például a munkából kiesés költsége, az orvosi kezelések és gyógyszerek költsége, vagy akár az autóban megsérült nagyobb értékű eszközök (fényképezőgép, laptop, stb.) értéke, ami szintén kárigény alapjául szolgálhat.

A kárigény szakszerű benyújtásának lépéseiről a következő cikkünkben részletesen írunk, de addig is javasoljuk, hogy a gyorsított kárrendezési ajánlattal kapcsolatban egyből ne kössön egyezséget a biztosítóval. Az egyezségkötéssel ugyanis minden további kártérítési igényéről lemond.

Bármelyikünket érheti közlekedési baleset, azonban nem mindegy, mit és hogyan csinálunk az esemény után. A későbbi kárrendezési ügyintézést megkönnyíti, ha tudjuk, mi a teendőnk egy ilyen szituációban.

Közúti baleset esetén minden esetben álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Ez állampolgári kötelességünk.

Ha igen, akkor kötelezően rendőrt és mentőt kell hívni még akkor is, ha a sérült erre nem tart igényt. Mérlegelni nem lehet – a bejelentést a 112-es segélyhívószámon, vagy a szintén ingyenesen hívható 107-es és 104-es számokon tehetjük meg.

Mit mondjunk a mentősnek?

A mentők hívásakor először azonosítsuk magunkat majd határozzuk meg a baleset pontos helyét. Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. az M7 autópályán Balaton felé az érdi lehajtó után kb. 2 kilométerre). Ezen túl adjuk meg a sérültek számát, korát, nemét, az esetleges különleges körülményeket (pl.: a nő terhes), a baleset fajtáját (pl.: autóbaleset), egyéb veszélyforrásokról való tájékoztatás (pl.: leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély stb.). Mindig várjuk meg, hogy a mentős bontsa a vonalat, ne csapjuk le a telefont, mert adódhatnak újabb kérdések.

Amíg a mentőre várunk el kell kezdeni a személyi sérülések ellátását. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel az elsősegélynyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után. A baleseti helyszínt változatlanul kell hagyni, és biztosítani kell, még abban az esetben is, ha a sérült járművek akadályozzák a forgalmat.

Mikor hívjunk rendőrt?

Személyi sérülés esetén kötelező értesíteni a rendőrséget. Ezen túl akkor is érdemes rendőrt hívni amennyiben az érintettek nem tudják tisztázni egymás között a történteket, nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében. Ha feltételezhetően szabálysértés történt, úgy mindig értesíteni kell a rendőrséget. Ajánlott, de nem kötelező a rendvédelmi hatóság értesítése akkor is, ha vélhetően nagy az anyagi kár, illetve ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni a hatóság helyszínre érkezését, a helyszínt csak az ő engedélyével hagyhatják el. Ha a baleset okozója adatainak megadása nélkül távozik, személyi sérülés esetén, a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása miatt eljárást indíthat az ügyben.

A rendőri intézkedés minden esetben eljárást von maga után, és ez plusz büntetést jelent a vétkes félnek. A rendőrség megvizsgálja a baleset helyszínét, körülményeit, és a KRESZ szabályait figyelembe véve meghatározza, hogy ki a vétkes károkozó. A rendőri intézkedéssel járó közlekedési baleseteknél később a biztosító a rendőrség által kiállított dokumentumokat veszi alapul a kártérítési igények elbírálásánál.

Amikor nincs szükség rendőrre

Egyszerűsíti a helyzetet, amennyiben a károkozó jármű vezetője elismeri a felelősségét a balesetért. Amennyiben nincs személyi sérülés, és tisztázott a felelősség, akkor ilyen esetben nem szükségszerű a hatóság értesítése, de akkor is ajánlott helyszíni fotók készítése, ugyanis a későbbiekben a biztosítónak ez segítséget jelenthet. Ezzel rövidíthetjük a kárrendezés időtartamát.

Az a bizonyos papírmunka

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében, baleset bekövetkeztekor az eset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint dokumentálni a körülményekre vonatkozó lényeges információkat. Ne egyezzünk meg a kártérítés mértékében a helyszínen soha. A nem látható sérülések jelentős többletköltséggel járhatnak, bármennyire is csábító a készpénz!

Erre szolgál az ún. „kék-sárga” baleseti bejelentőlap, amelyet a baleset helyszínén közösen kell kitölteni. A nyomtatvány valamennyi európai országban ugyanazt a szöveget tartalmazza. Fontos, hogy a bejelentőlap valamennyi rubrikáját pontosan ki kell tölteni, és vázlatosan le kell rajzolni a balesetet. A károkozónak nyilatkoznia kell felelőssége elismeréséről, azonban ez a későbbiekben sajnos még vitatható.

Az európai baleseti bejelentő minden biztosítónál fellelhető. Javasolt a kocsiban tartani, mivel így kár esetén kéznél van. A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges a felek megegyezése, ellentétes kárleírások is közölhetők. Ma már rendelkezésre áll az európai baleseti bejelentő digitális formája is, amely az applikációs áruházakból telefonunkra letölthető. Az e-kárbejelentő applikáció segítő kézként vezeti végig a szükséges kárbejelentésen. Segítségével gyorsan és egyszerűen küldheti be a szükséges információt és kaphat arról visszaigazolást már a telefonján.

A későbbi kárrendezés folyamán a biztosító a baleseti bejelentőlap adatai alapján rendezi a kárt.

A balesetet követően Önnek mielőbb be kell jelentenie azt a károkozó jármű felelősségbiztosítójánál. A bejelentéskor be kell nyújtani a biztosítóhoz a rendelkezésre álló iratokat (pl.: a baleset helyszínén kitöltött baleseti bejelentő, rendőrségi igazolás a balesetről, a károkozó jármű vezetőjének írásbeli felelősségelismerő nyilatkozata), amelyekkel a baleset körülményei, a balesetben részes járművek és vezetőik adatai igazolhatók.

A káreseményt követően érdemes olyan helyen javíttatni és átnézetni autónkat, ahol szakszerű átvizsgálás mellett, gyári normáknak megfelelően állítják helyre gépkocsinkat. Egy komolyabban sérült autó esetében a helyreállítási munkálatok nagyobb körültekintést igényelnek, ezért fontos, hogy szakmailag erre felkészült szervizzel végeztesse azt, amely vitás esetekben a biztosítókkal szemben is szakértő képviseletet kínál.